A folyadékfogyasztás jelentősége, szerepe
Az egészséges életmódnak nem csak a rendszeres testmozgás és a változatos, minden élelmiszercsoportot tartalmazó táplálkozás, de a megfelelő folyadékfogyasztás is elengedhetetlen része.
A felnőtt emberi testet kb. 70 %-ban víz alkotja, így érthető, hogy folyadék nélkül nem léteznénk.
A szervezet működésében a víznek szerteágazó szerepe van:
- a vérkeringés, a megfelelő vérnyomás biztosítása,
- emésztési és felszívódási folyamatok,
- tápanyagok szállítása, salakanyagok kiválasztása,
- sav-bázis egyensúly, ozmotikus nyomás biztosítása,
- testhőmérséklet szabályozása,
- vizelet hígítása.
Az egészséges szervezetben a folyadékfelvétel, illetve -leadás egyensúlya biztosítja a megfelelő működést. Ha a folyadékfelvétel kisebb, mint a -leadás, akkor a szervezetben vízhiányos állapot lép fel, aminek számos káros következménye lehet:
- fáradékonyság, gyengeség, kimerültség,
- koncentrálóképesség csökkenése,
- szédülés,
- fejfájás,
- nyugtalanság, zavartság,
- szapora légzés, szívdobogásérzés,
- izomgörcsök,
- szervezet kiszáradása.
A kiszáradásra különösen érzékenyek az idősek és a gyerekek, így az ő esetükben különösen nagy gondot kell fordítani a megfelelő folyadékbevitelre.
Egy felnőtt embernek naponta kb. 2-3 liter folyadékra van szüksége, amelyet részben folyadékfogyasztással (1,5-2 liter), részben a táplálkozás során (levesek, főzelékek, zöldségek, gyümölcsök, stb.) tud fedezni.
A folyadékigényt befolyásolja az életkor, a környezet külső hőmérséklete, a fizikai megterhelés, az izzadás (pl. szaunázás, napozás közben), egyes egészséggel összefüggő állapotok (hányás, hasmenés, láz), alkoholtartalmú italok és magas sótartalmú ételek fogyasztása.
A folyadékok fajtái, jellemzői
A folyadékszükségletet sokféle itallal tudjuk fedezni. Ezek között vannak olyanok, amelyeket naponta lehet, sőt ajánlott fogyasztani, de vannak olyanok is, amelyek fogyasztása kapcsán a mértékletességet be kell tartani.
Víz, ásványvíz
A szomjúság csillapítására, a folyadék pótlására a víz és az ásványvíz a legmegfelelőbb, érdemes a napi folyadékszükséglet nagy részét ezekből fedezni. Energiát nem, ásványi anyagokat viszont tartalmaznak. A csapvízben kalcium, magnézium, és fluor található. Az ásványvizek ásványianyag-tartalma és azok mennyisége fajtától függő. Érdemes az alacsony ásványianyag-tartalmúakat (500 mg/l alatti) választani, ugyanis ezek fogyasztása kapcsán nem kell tartanunk az ásványi anyagok túladagolásától.
Zöldség- és gyümölcslevek
Azon kívül, hogy szerepük van a folyadékpótlásban, energiát, szénhidrátot, élelmi rostot, ásványi anyagokat és vitaminokat is juttatnak a szervezetbe a zöldség- és gyümölcslevek.
Mindenképp érdemes a natúr, 100 %-os gyümölcs-, illetve zöldségleveket választani az alacsonyabb gyümölcstartalmú, cukrozott termékek helyett.
Tej
A tej fontos részét képezi táplálkozásunknak. Mintegy 90 %-a víz, de emellett értékes, teljes értékű fehérjéket, zsírt, szénhidrátot, vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz. Gyerekek esetében különösen fontos a rendszeres fogyasztása. A tej mellett az ízesített tejitalok (karamellás tej, kakaó), valamint a különféle kefír- és joghurtitalok szintén alkalmasak a folyadékpótlásra.
Tejes turmixok
A tej és a gyümölcsök értékes tápanyagait együtt tartalmazzák a tejes turmixok. Különösen frissítőek hidegen, főként nyáron. Egy-egy pohár turmix akár reggeli italként, vagy tízóraira, uzsonnára is megfelelő.
Üdítőitalok
A cukortartalmú, szénsavas üdítőitalokat (amennyiben szeretnénk) mértékletesen, ritkán, és egyszerre 1-1 pohárral fogyasszunk. A light üdítőitalok cukormentesek, de a mértékletességet ezek esetében is be kell tartani.
A kóláknál figyelembe kell venni koffeintartalmukat, fél liter kóla kb. annyi koffeint tartalmaz, mint egy csésze kávé. Gyerekeknél erre fokozottan ügyelni kell.
Tea
Folyadékpótlásra érdemes a zöld-, illetve a gyümölcsteákat fogyasztani. A teákban a koffein mellett egyéb stimuláló, élénkítő hatású anyagok (teobromin, teofillin) is találhatók.
A teák nyáron hidegen, télen melegen közkedvelt italok, egyes országokban a nemzeti kultúrához is hozzátartozik rendszeres fogyasztásuk. Ízesítésük sokféle módon történhet. Általában cukorral és citromlével isszuk, de van, aki tejjel, mézzel, vagy ízesítés nélkül kedveli. Cukrosan fogyasztva érdemes szem előtt tartani, hogy a naponta nagy mennyiségű tea fogyasztása hozzájárulhat a túlzott energiabevitelhez. A gyümölcsteák édesítés (cukor, méz) nélkül is nagyon ízletesek, a gyümölcsök természetes íze, aromája ellensúlyozza az édes íz hiányát. A gyerekeket is érdemes a cukor nélküli, vagy csak kevés cukorral édesített tea fogyasztására szoktatni. A tea másik jellegzetes ízesítője a citromlé, a friss citrom. Ennek nemcsak ízesítő hatását tudjuk kihasználni, hanem a teába cseppentett citrom leve a tea behártyásodását is megakadályozza. Érdemes azonban tudni, hogy a citrom értékes C-vitamin tartalma a forró teába téve elvész, ezért érdemes melegen csak pár cseppet tenni bele, és a többit akkor hozzáadni, amikor kihűlt.
Az erős, magas koffeintartalmú teának vízhajtó hatása lehet.
Kávé
A kávé fogyasztása kapcsán szintén be kell tartatni a mértékletességet koffeintartalma miatt. Egy csésze (0,5 dl) feketekávé kb. 80-100 mg koffeint tartalmaz, kétszer annyit, mint egy bögre (2,5 dl) fekete tea. A kávé fogyasztása szintén egyéni ízléstől függ, van, aki csak „üresen”, de van, aki cukorral, édesítőszerrel, tejjel, kávétejszínnel, tejszínhabbal ízesítve fogyasztja, így a kávé energiatartalma a hozzáadott egyéb összetevőktől függ.
A túl sok kávé (illetve egyéb koffeintartalmú italok) fogyasztása káros a szervezetre. Napi 3-4 csésze feketekávé elfogyasztása már álmatlanságot, nyugtalanságot, súlyos esetben szívtáji nyomást, kézremegést idézhet elő. A rendszeres és túlzott koffeinbevitelnek az is lehet a következménye, hogy ha a szervezet nem kapja meg a szokásos adagját, elvonási tünetek jelentkezhetnek, pl. ingerlékenység, fejfájás, hányinger.
Napi 1-2 csésze kávé elfogyasztása még nem káros az egészségre.
